Home Constitutions Search
Document
Information Contact About Help

Hungary



Bevezetés

a) A dokumentumok kiválasztásának szempontjairól

Magyarorsz√°g alkotm√°nyt√∂rt√©net√©nek egyik saj√°toss√°ga, hogy ezer √©ves fejlőd√©se ellen√©re eg√©szen 1949-ig egys√©ges szerkezetbe foglalt √≠rott alkotm√°nya nem volt az orsz√°gnak. Ez√©rt a magyar szakirodalom √ļn. t√∂rt√©neti alkotm√°nyr√≥l, illetve alkotm√°ny erejű (sarkalatos) t√∂rv√©nyekről besz√©l. Elt√©r√©s mutatkozik viszont az egyes szakmunk√°k k√∂z√∂tt a tekintetben, hogy milyen szűken (vagy t√°gan) hat√°rozz√°k meg a magyar t√∂rt√©neti alkotm√°nyhoz tartoz√≥ t√∂rv√©nyek k√∂r√©t. Az ebből fakad√≥ bizonytalans√°g benn√ľnk is megvolt e forr√°skiadv√°ny szerkeszt√©si munk√°latai sor√°n. A terjedelmi korl√°tokra figyelemmel egy kor√°ntsem teljess√©gre t√∂rekvő v√°logat√°st k√≠v√°ntunk adni a nemzetk√∂zi egy√ľttműk√∂d√©s vezetői √°ltal kitűz√∂tt időhat√°rok (1776-1849) k√∂z√∂tt sz√ľletett, az adott politikai szitu√°ci√≥ra √©s a kor jogi gondolkod√°s√°ra jellemző hazai t√∂rv√©nyekből.

Az 1790 j√ļnius√°ban II. Lip√≥t osztr√°k cs√°sz√°r √©s magyar kir√°ly √°ltal Bud√°ra √∂sszeh√≠vott, majd 1791-ben Pozsonyban bez√°rt orsz√°ggyűl√©sen 74 t√∂rv√©nycikk sz√ľletett. Fontos kiemel√ľnk, hogy ez volt az első olyan orsz√°ggyűl√©s, amelynek iratai nyomtat√°sban, magyar √©s latin nyelven megjelentek. Jelen k√∂tetben e gazdag t√∂rv√©nyhoz√°si term√©sből csup√°n a legfontosabbakat k√∂z√∂lhetj√ľk: az orsz√°g √°llamjogi helyzet√©t r√∂gz√≠tő (1791. √©vi 10 tc.), a hatalmi √°gak elv√°laszt√°s√°t kimond√≥ (12. tc.), valamint az orsz√°ggyűl√©s k√∂lts√©gvet√©si jogos√≠tv√°nyait elismerő (19. tc.) jogszab√°lyokat. Mindazon√°ltal az orsz√°g alkotm√°nyos berendezked√©se szempontj√°b√≥l jelentős t√∂rv√©nyek k√∂z√© tartozik m√©g ‚Äď b√°r az előzőekn√©l r√∂videbb ideig volt hat√°lyban ‚Äď p√©ld√°ul a 13. t√∂rv√©nycikk, amely az orsz√°ggyűl√©s rendszeres √∂sszeh√≠v√°s√°t √©s az ott foly√≥ munka szabads√°g√°nak a biztos√≠t√°s√°t mondta ki, vagy a 14. t√∂rv√©nycikk, amely az orsz√°g legfőbb politikai v√©grehajt√≥ szerv√©nek, a Magyar Kir√°lyi Helytart√≥tan√°csnak a hat√°sk√∂reiről int√©zkedett.

Az 1848. √©v Eur√≥pa sok m√°s orsz√°g√°hoz hasonl√≥an Magyarorsz√°gon is forradalmi esem√©nyeket sz√ľlt. A kor√°bbi √©vtizedekben vontatottan halad√≥ jogalkot√≥i munka n√©h√°ny h√©t, sőt n√©h√°ny nap alatt felgyorsult. Ugyancsak a magyar alkotm√°nyt√∂rt√©net saj√°toss√°gai k√∂z√© tartozik, hogy az utols√≥ rendi (nemesi t√ļls√ļly√ļ) orsz√°ggyűl√©s sikerrel biztos√≠tott t√∂rv√©nyes kereteket a modern magyar polg√°ri √°llamrendszer ki√©p√ľl√©s√©hez, kifejezve ezzel a jogfolytonoss√°got √©s erős legitimit√°st szolg√°ltatva az √ļjonnan megteremtett politikai berendezked√©snek (‚Äět√∂rv√©nyes forradalom‚ÄĚ). Az √ļn. √°prilisi t√∂rv√©nyek ‚Äď b√°r magukon viselt√©k a politikai szitu√°ci√≥b√≥l fakad√≥ ideigleness√©get √©s sz√°mos r√©szlet√ľk m√©g ki√©rlel√©sre v√°rt ‚Äď az elk√∂vetkező sz√°z √©vben meghat√°rozt√°k, sőt sok tekintetben m√°ig hat√≥an befoly√°solt√°k az orsz√°g alkotm√°nyos- √©s politikai szerkezet√©nek fejlőd√©s√©t. E t√∂rv√©nyeket mind a jogrendszer szintj√©n, mind pedig szimbolikus √©rtelemben, a nemzeti eml√©kezet szintj√©n az orsz√°g alapt√∂rv√©nyeinek tekintett√©k √©s tekinthetj√ľk ma is. Ezzel magyar√°zzuk, hogy a Pozsonyban √ľl√©sező orsz√°ggyűl√©s √°ltal elfogadott √©s V. Ferdin√°nd √°ltal szentes√≠tett 31 jogszab√°lyb√≥l √°ll√≥ t√∂rv√©nygyűjtem√©nyből nem csak azokat v√°logattuk be a jelen forr√°skiadv√°nyba, melyek szorosan a politikai berendezked√©s √°talak√≠t√°s√°val f√ľggnek √∂ssze, hanem helyet kapott n√©h√°ny olyan t√∂rv√©ny is, amely az √°llam√©let √©s a jog m√°s ter√ľletein lezajl√≥ v√°ltoz√°sokr√≥l tud√≥s√≠t. √ćgy teh√°t a felelős korm√°ny hat√°sk√∂reiről (1848. √©vi 3. tc.), az orsz√°ggyűl√©s műk√∂d√©s√©ről (4. tv.) √©s az √°llamter√ľlet egyes√≠t√©s√©ről (7. tc.) sz√≥l√≥, illetve a n√©pk√©pviseleti v√°laszt√°sokr√≥l (5. tc.) √©s az orsz√°g fels√©gjelv√©nyeiről rendelkező (21. tc.) t√∂rv√©nyek mellett felvett√ľk a k√∂ztehervisel√©st (8. tc.) kimond√≥, illetve a sajt√≥- (18. tc.) √©s a vall√°si viszonyokat (20. tc.) szab√°lyoz√≥ alapdokumentumokat is. Nem k√≠v√°njuk azonban vitatni, hogy mind a polg√°ri jogrendszer ki√©p√ľl√©se, mind pedig a t√°rsadalmi strukt√ļra √°talak√≠t√°sa szempontj√°b√≥l nagy jelentős√©ggel b√≠rnak p√©ld√°ul a jobb√°gyfelszabad√≠t√°st kimond√≥ (9-13. tc.), valamint a helyi √∂nkorm√°nyzati igazgat√°st szab√°lyoz√≥ (16-17., 23-24. tc), vagy √©ppen a nemzetőrs√©g fel√°ll√≠t√°s√°r√≥l (22. tc.) int√©zkedő t√∂rv√©nyek.

b) A forr√°sk√∂zl√©s alapelveiről

A jelen k√∂tetbe bev√°logatott tizenegy magyar t√∂rv√©nyt bet√ľh√≠v m√≥don k√∂z√∂lj√ľk. A sz√∂vegk√∂zl√©s alapja az 1791. √©vi t√∂rv√©nyek eset√©ben a Magyar Orsz√°gos Lev√©lt√°rban tal√°lhat√≥ eredeti nyomtatott p√©ld√°ny, melyet √∂sszevetett√ľnk a k√©sőbbi standard kiad√°ssal is. Az 1848. √©vi t√∂rv√©nyek k√∂zl√©sekor pedig a magyar korm√°ny rendelete nyom√°n megjelent hiteles kiadv√°nyt vett√ľk alapul, √∂sszehasonl√≠tva a lev√©lt√°rban elhelyezett eredeti orsz√°ggyűl√©si nyomtatv√°nyokkal.

A dokumentumokhoz fűz√∂tt jegyzetappar√°tust igyekezt√ľnk a minim√°lisra korl√°tozni, ez√©rt csak a forr√°sok alapadatait (lelőhely, szentes√≠t√©s d√°tuma, a t√∂rv√©ny hat√°lya, stb.) t√ľntett√ľk fel, illetve a kor√°bbi t√∂rv√©nyi helyekre val√≥ utal√°sokat magyar√°ztuk meg.

c) V√°logatott bibliogr√°fia

Cs√°ky, Moritz, Von der Aufkl√§rung zum Liberalismus. Studien zum Fr√ľhliberalismus in Ungarn, Wien: Verlag der √Ėsterreichischen Akademie der Wissenschaften, 1981.

De√°k, Istv√°n, The Lawful Revolution. Louis Kossuth and the Hungarians 1848-1849, New York-London: Columbia Univ. Press, 1979.

Gergely, Andr√°s, ‚ÄěBritischer Parlamentarismus oder Grundgesetz aus Belgien? Ungarns Aprilgesetze aus dem Jahre 1848‚Äú, in: Verfassungswandel um 1848 im europ√§ischen Vergleich, hrsg. M. Kirsch, W. Schiera. (Schriften zur europ√§ischen Rechts- und Verfassungsgeschichte Bd. 38.) Berlin, 2001, 305-312.

Geselschaft, Politik und Verwaltung in der Habsburger Monarchie 1830‚Äď1918, hrsg. Ferenc Glatz und Ralph Melville, Budapest: Akad√©miai Kiad√≥, 1987.

K√°rolyi, √Ārp√°d, Az 1848-diki pozsonyi t√∂rv√©nycikkek az udvar előtt, [The Reform Laws of 1848 before the Court] Budapest, 1936.

Marczali, Henrik, Az 1790/1-diki orsz√°ggyűl√©s, [The Diet of 1790-91] 2 Bde., Budapest, 1907.

Marczali, Heinrich, Ungarische Verfassungsgeschichte, T√ľbingen, 1910.

Marczali, Henry, Hungary in the Eighteenth Century, Cambridge: Cambridge Univ. Press, 1910.

Miskolczy, Julius, Ungarn in der Habsburger‚ÄďMonarchie 1790-1918, Wien-M√ľnchen: Verlag Herold, 1959.

P√©ter, L√°szl√≥, ‚ÄěDie Verfassungsentwicklung in Ungarn‚Äú, in: Die Habsburgermonarchie 1848-1918, Band VII, Verfassung und Parlamentarismus, hrsg. von Helmut Rumpler, Peter Urbanitsch, Wien: Verlag der √ĖAW, 2000, 1. Teil, 239-540.

Radv√°nszky, Anton: Grundz√ľge der Verfassungs- und Staatsgeschichte Ungarns, (Studia Hungarica 35.) M√ľnchen: Rudolf Trofenik, 1990.

Stroup, Edsel Walter, Hungary in early 1848: the Constitutional Struggle against Absolutism in Contemporary Eyes, New York: HCF, 1977.

Wandruszka, Adam, Leopold II, Bde 1-2, Wien-M√ľnchen: Verlag Herold, 1963-1965.